A film eredeti címe: Коля, Оля и Архимед
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25,
kiterjesztése: srt.
Ez a bejegyzés egy 1972-ben készült rajzfilm apropóján, pontosabban az ahhoz készült magyar nyelvű felirat okán, készült el. ( Egy régi tervem valósult most meg.)
Ez az animációs film visszaidézi gyermekkoromat. Emlékszem amikor gyerekként kitárgyaltuk, hogy a szovjet rajzfilmek mindig olyan szépen vannak megrajzolva. Emlékszem, a Mindet tudni akarok című gyermekműsorra. Úgy emlékszem akkoriban mintha korábban elkezdték volna a gyermekeknek a természettudományos oktatást. Mintha kevesebb öncélú mese lett volna a televízióban. Persze lehet, hogy ez csak a megszépítő (időbeni)távolság csalfa játéka az elmémben.
Ez a rajzfilm, bár gyerekként nem láttam, mégis a gyermekkorom világát, meséit hozza vissza.
Ezért kedvelem.
Van két mai fiatal: Olja és Kolja. Ők ketten visszamennek Arkhimédész korába. Igen, az ókorban. E nem túl hosszú filmecske nézése közben, óhatatlanul újra kisiskolás lehet az ember.
Tudom említettem már, hogy gyermekként szerettem a Verne könyveket. Éppen azért, mert Jules Verne ugyanúgy, mint ez a rajzfilm, mesés történetekbe ágyazva tanít bennünket a természettudományokra, és időnként a társadalomtudományokra is. Persze óvatosan kell fogyasztani a 19.század egyik legnagyobb mesemondójának környezettudományi magyarázatait. Némelyik ma már nem időszerű. Ez nem az író hibája. Ő igyekezett kora ismeretanyagát jól átadni. Az emberiség tudásanyaga itt-ott már túlhaladta az akkori magyarázatokat. Mégis hasznos, és élvezetes Verne Gyulát olvasni.
Ez a rajzfilm, az ebben található tudományos ismeretanyag nem elévült tudást tartalmaz. Régi, ókori tudást, ami napjainkban is aktuális. Mindezt egy vidám történetbe ágyazva. Hogy kicsik, és nagyok egyformán élvezhessék.
Nyugodtan szánjatok egy kis időt erre az alkotásra!
Néhány gondolat a feliratról:
A felirat készítése során igyekeztem, hogy ne legyen steril a szöveg. Hiszen a filmben elhangzó dialógusok magukon viselik a korszakot, melyben megírták őket. Két dolgot tartok megemlítésre méltónak e szempontból.
A mesében utalás történik Hieronra.
I. Hiero (vagy Hiéron; Ἱέρων) i.e. 478-467 között a szicíliai Szirakuza zsarnoka (türannosz) volt. Uralkodása során a város jelentősen megerősödött. Mindehhez hozzájárult más városokkal való szövetségkötése is. Legjelentősebb hadi ténykedése a Cumeai (tengeri) csatában (i.e.474) volt. Ekkor az etruszkok és a karthágóiak ellen védekezett sikeresen. A cumeaiak a szövetségesei voltak. Közös erővel sikerült megakadályozniuk, hogy az etruszkok kiterjesszék befolyásukat a Dél- Itália görög gyarmatvárosaira. Jelenlegi tudomásunk szerint Hieron alapította meg a görög világ legelső titkosrendőrségét. Az irodalom, és a művészetek lelkes támogatója volt. Az ókori olimpiai játékok aktív résztvevője (pl.: i.e.470, Delphi: győzelem kocsihajtásban). I.e. 467-ben halt meg. Halála után egy évvel Szirakuzában megszűnt a zsarnokság.
Ám a filmben nem róla, hanem II.Hieronról esik említés. Ő i.e. 308 és 215 között élt (270-215 között uralkodott). Egy Hierocles nevezetű nemes törvénytelen gyermeke volt. Pyrrhus (vagy Pürrhosz) egyik tábornoka az első pun háború idején. Miután Pürrhosz király távozik Szicíliából (275), a szirakuzai hadsereg és a polgárok vezetőjüknek választják meg Hieront. Sikeresen elfoglalja Messanát, így városának nyugalmat tud biztosítani. Ugyanis ennek a városnak a zsoldosai rendszeresen zaklatták Szirakuzát. Innen próbálta Agathoklész (aki türannosza volt a városnak) ismét uralma alá vonni Szirakuzát, és egész Szicíliát. A Hironnak hálás lakosok királlyá választják (270). I.e. 264-ben Róma segítségével ismét a városra támadnak a Marmentinik (Mars fiai, itáliai zsoldosok, az elűzött türannosz katonái). Hieron csapataival csatlakozik Hanno pun vezérhez, és csapataihoz. Végül a rómaiak nyomásának engedve, megállapodik azokkal (263). Szicília délkeleti része felett uralkodhat. Ettől kezdve haláláig (215) hűséges a rómaiakhoz.
A második pun háború (218-201) folyamán Marcus Claudius Marcellus (268-208) konzul megostromolja Szirakuzát (212). Ekkor hal meg Arkhimédész.
A film eredeti szövegében mikor megemlítik Hieront, rangjaként a cár szó hangzik el. Ennek a szónak eredetileg nincs köze a görög kultúrkörhöz. A caesar szóból származik, ahogy a mi császár szavunk is. A dialógus fordítása során meghagytam a magyar feliratban is az elhangzó orosz kifejezést. Így Hieron cárról beszélnek a szereplők. E tettem magyarázata az, hogy nem tartom véletlennek a kifejezés használatát. Magam is megéltem, így saját tapasztalatból is mondhatom, hogy a '70 végén és a '80-as években kifejezetten negatív jelentéstartalommal használták a cár kifejezést. A zsarnok, elnyomó egyeduralkodó szinonimájaként, akit nem érdekel népe nyomora. Valami ilyesmit sugalló hangulat lengte körül e szavacskát.
Úgy gondoltam, hogy a filmben elhangzó Hieron cár kifejezés hűen visszaad egy kis hangulatot az animációs alkotás készültének idejéből (1972). Ezért maradt benne az eredetileg is elhangzó rang. Véleményem szerint, nagy hiba lett volna királyra, vagy zsarnokra magyarítani.
A másik ilyen, az Arkhimédész elvtárs megszólítás volt. A magyarban sokak számára ez a szó (továriscs-elvtárs) egyértelműen a bolsevik, kommunista párthoz köthető. Pedig ez egy nagyon nagy tévedés. A szónak nagyon sokrétű jelentéstartalma van, és török eredetű (товар, továr). Olyan vándorkereskedők hívták így egymást Oroszországban, akik hasonló árucikkekkel piacoltak. (M. Faszmer Etimológiai Szótára). P. Ja. Csernih szerint egy másik kifejezés a szó eredete. A katonai tábor (товаръ, товарище)-t vélelmezi a továriscs szó eredeteként. Gyakorlatilag a két magyarázat szintézise viszonylag pontosan leírja a szó jelentését. Kolléga, szövetséges (a bajban is, tehát bajtárs is). Közös szociális környezet, bizonyos fokú egymásra utaltsággal.
A 19.század második felétől kap a szó politikai színezetet. A célból használták a kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták, anarchisták, és munkáspártiak (лейборист), hogy kifejezzék egyenrangúságukat (nincs úr, úrnő, kisasszony, úrfi), és azt hogy közös ügyön ügyködnek.
A zsaporozsjei és a doni kozákoknál, a közönséges kozákok egymás között használták (használják). Minden olyan személyre vonatkozik e terminus, aki az adott kozák közösség teljes jogú tagja (volt).
Az októberi forradalom (1917. november 7.) után Szovjet-Oroszországban, majd később a Szovjetunióban, a mindennapi életben az általánosan elfogadott (és hivatalos) megszólítás lett a szóból. Olyan helyeken ahol fontos volt a formalitás (például bíróságokon), nem ezt a kifejezést használták. Erre a гражданин, és ennek nőnemű alakja szolgáltak.
Az Arkhimédész elvtárs formula, úgy gondolom többlet jelentéssel bír a szövegben. Olja egyrészt így fejezi ki, hogy teljesen egy platformon van a tudomány emberével (Arkhimédész), illetve az alkotók üzenhették a nézők számára, hogy a Szovjetunió hivatalos tudományalapú politikai hitének egyik pátriárkáját szólítja meg az ifjú hölgy. Miközben fenntarthatják azt a látszatot is, hogy mindez csak belemagyarázás, hiszen egy általános megszólításról van szó. (Ilyen kis "csalafintaságok" nem ártottak ebben az időszakban sem.)
Kedves Olvasó!
Kérlek ne ijedj meg ettől a néhány gondolattól, amit leírtam!
Ez a rajzfilm nem egy okoskodó, propaganda alkotás! Egy vidám hangulatú, tudományos ismeretterjesztő művecskéről van csak szó!
Fogadjátok sok szeretettel a feliratot!
